Szabályok, tippek
Golf szabályok és tippek
Hogyan határozzák meg a szakasz stroke index-ét?
Gyakran hallottuk már és tettük föl magunk is azt a kérdést, hogy egy hosszú Par 3-as lyuknak miért hcp 16, míg egy 450 méter hosszú lyuknak hcp 1 az indexe annak ellenére, hogy a Par 3-as lyuk sokkal nehezebb? Sokan tévesen azt hiszik, hogy a lyuk indexe a lyuk nehézségi fokának a mértéke. Ez nem így van. A szakaszok hendikepindexének lényege, hogy elossza az ütéseket egy Match play játéknál. Az indexet úgy kell meghatározni, hogy az ütések (amit adunk és kapunk) egy Match play során, minél jobban el legyenek osztva a teljes pályán. Vegyük az elejétől.
A régi időkben a golfot csak Match play-ben, sokszor a becsületért, vagy pénzben, illetve játék utáni sörben játszották. Nem tartott sokáig, amíg a jóval rosszabbul játszó játékos rájött, hogy néhány extra ütést kellene kapnia, amikor erősebb ellenféllel játszik.
A hendikeppel 1700-as években próbálkoztak először, de ebben az időben még a játékos bármikor kikérhette az ütéseit a kör során. Természetesen izgalmasabb, de egyben önkényesebb lett így a játék, és nehéz volt számon tartani a már felhasznált ütéseket is. Az 1800-as évek közepén kezdték el elosztani az ütéseket a pályán. Ekkor határozták meg a pályákra az úgynevezett hendikepindexet. Az 1900-as években csiszoltak az elosztási módszereken, de az alapelv a mai napig megmaradt.
Az elosztási elv abból áll, hogy a két játékos hendikepje közti különbséget arányosan elosztjuk a 18 lyuk alatt. Egy Match-nek nem szabadna eldőlnie a 18 vagy a 19-es lyukon, azért mert egy játékosnak hendikepütése volt. Ezért használnak hendikep 9, 10, 11 vagy 12-t az 1, 9, 10, és 18-as lyukon. (A 9 és a 10-es lyuk utolsó lyuknak számíthat, ha a 10-es elütőről kezdenek).
A hendikepindex 1 és 2-t valahova a három középső szakaszhoz teszik a pálya mindkét felén. Általában a páros számúak kerülnek az egyik oldalra és a páratlanok a másikra. Röviden ez lenne a hendikepindex elosztásának az alapelve, ami sok éve feledésbe merült. Sok klubnál, főleg az új kluboknál teljesen hiányzik ez az elosztási elv. A pályatervezők sem adnak kellő információt az elosztással kapcsolatban, ezért gyakran összetévesztik az indexet a pálya nehézségi fokával. A kluboknál sokszor az a személy, aki a scorekártyát írta hasra ütés-szerűen osztotta el az ütéseket, annak megfelelően, hogy számára melyik lyukak jelentettek nehézséget, majd amikor a táblák az elütőhelyekre kikerültek, a pálya indexe adott volt, örökre. A klubházban azóta is téma, hogy valójában melyik lyuk a nehezebb?
Nehéz megválaszolni, hogy melyik a legnehezebb lyuk, mert fel kell tenni a kérdést, hogy kinek? A statisztikák azt mutatják, hogy egy Hcp 36-os játékosnak a Par 3-as lyuk könnyűnek számít, amíg egy scrach játékosnak ez a legnehezebb lyukak közé tartozik. Akkor ez a lyuk most nehéznek vagy könnyűnek számít? Egy Par 5-ös lyuk egy scrach játékosnak egy nagy birdie lehetőség, miközben a 36 hendikepesnek rengeteg alkalma van a lyuk során hibázni. Akkor ez a lyuk kinek nehéz?
Felejtsük el a „melyik a nehezebb lyuk” kérdést! A lyukak indexének elosztási elve, - amit sosem töröltek, csak elfelejtettek - pár évvel ezelőtt lett újra aktuális, amikor az EGA Hendikep rendszert elfogadták. Ebben megtalálhatók a leírások, arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a lyukakat indexelni. A régi pályákon nem kell átírni az indexeket, csak ha esetleg majd frissíteni fogják azokat, azonban az új pályáknak az EGA Hendikep rendszerben leírt elv alapján kell az ütéseket meghatározniuk.
Most biztos sokat felkapják a fejüket és azt mondják, hogy Stableford versenyeken fontos, hogy a hendikepütéseket a legnehezebb lyukakon kapja a játékos. Ez valóban így van, de sajnos az EGA Hendikep rendszere ezt nem veszi figyelembe. Ha úgy nézzük a dolgot, akkor végül is nem számít, hogy egy játékos két lyukon 2+2 vagy 1+3 pontot kap, mert az eredmény ugyanaz. Az angol golfszövetség 30 000 játékkörös statisztikája azt mutatja, hogy a lyukak elosztása és a pontverseny eredménye között nincs összefüggés. Mindenesetre a rossz hendikepindex elosztás befolyásolhatja egy Match play verseny végeredményét.
Christofer Skoglund- Golfbíró
Mely versenyeken lehet távolságmérő eszközt használni?
Mit kell tudni az amatőr státusz szabályairól?
Az elmúlt években az amatőr státusz szabályaival kapcsolatban többször felmerült a versenyeken átadható díjak értéke illetve az amatőr játékosok általi oktatás kérdése. A Magyar Golf Szövetség feladata az R&A szabályainak maradéktalan betartása és betartatása, ezért fontosnak tartottuk a témával kapcsolatos tájékoztató anyag összeállítását és közreadását. Kérjük a klubokat, versenyszervezőket, oktatókat, az alábbi szabályok betartására.
Díjak
Amatőr golfozók nem fogadhatnak el egy versenyen vagy versenysorozaton szimbolikus díjon (serleg, trófea stb.) kívül 500 GBP-nál (kb. 145 000,-Ft) nagyobb összesített értékű díjat, vagy utalványt. A díjak összértéke magába foglalja a különböző versenyszámok díjait is (Pl. longest drive, nearest to the pin stb.) valamint a versenysorozat kiértékelése után kiadásra kerülő díjakat is. A díj értékét a verseny időpontjában, kereskedelemben bárki számára elérhető ár alapján kell meghatározni. Az átadható szimbolikus díjnak, trófeának nincs értékhatára, azonban az nem lehet olyan használati tárgy (pl. óra, golftáska, ruházat stb.) amely túlmutatat a szimbolikus díj fogalmán.
A Hole in one díjakra ugyanaz az értékhatár (500 GBP) vonatkozik, mint a normál díjakra. Az értékhatár betartásával a Hole in one díjat átveheti a játékos a normál díjon felül.
Az Amatőr státusz szabályai nem vonatkoznak a versennyel párhuzamosan szervezett tombolára, nyereménysorsolásra a következő feltételek betartása esetén:
- a sorsolás nyílt, hiteles
- a nyereménysorsoláson jelentős számú személy vesz részt- a golftudás vagy golferedmény nem feltétele a sorsolásban való részvételnek
- a sorsolás nem az Amatőr Státusz szabályaiban leírt díjhatár kikerülése érdekébentörténik
Amennyiben a sorsoláson kizárólag a versenyben elindult játékosok vehetnek részt, ahol a versenyre való nevezés feltétele a golftudás, a sorsolásban részt vevő díj nem lépheti át az 500 GBP határt! Ilyen esetben, ha egy játékos sorsoláson is, és a golfversenyben elért helyezése alapján is díjat nyer, a két díj összeadott értéke nem lépheti át az 500 GBP-t.
Oktatás
Amatőr játékos golfoktatásért nem fogadhat el pénzt sem közvetlenül, sem közvetetten.
Kivétel ez alól az államilag elismert oktatási intézményben alkalmazásban álló, vagy hallgatói tábor során foglalkoztatott amatőr játékos, akinek a golfoktatói tevékenysége nem haladhatja meg az adott intézményben történő egyéb tevékenységeinek 50%-át.
Amatőr játékos kizárólag a Magyar Golf Szövetség által előzetesen jóváhagyott és koordinált program során (pl. Junior Program, Nyílt Hétvége) oktathat fizetségért, a helyi Pro felügyelete alatt.
A Profi Magyar Golf Egyesület által koordinált oktatási rendszerben részt vevők a következőkre jogosultak:
1. év – egyéves alapképzés a TF-en, OKJ-s sportoktatói végzettség megszerzése Amatőr státusz megtartása mellett a játékos oktathat a Junior Program és a Nyílt Hétvége során a helyi Pro felügyelete alatt. A hallgató a Junior Program során, kizárólag 18 év alatti fiatalok csoportos oktatásában vehet részt.
2-4. év- három éves PGAH képzés
A játékos az első oktatási félév megkezdésével egy időben amatőr státuszát elveszíti.
Magyar Golf Szövetség
Facsemete elhajlítása a beálláskor
Eset: Játékos labdája erdõ szélén ér földet egy fiatal fától 40 cm-re. A játékos úgy veszi fel a beállást, hogy a fának nekitolat, ami ezáltal elhajlik és megüti a labdát. Szabályos volt-e?
Válasz: Ez az eset elsõre egyszerûnek tûnik és gyanítom, mindenki azt vágná rá, hogy 2 ütésbüntetés.
A 13-2-es szabály (A labda megjátszása úgy, ahogy fekszik) kimondja, hogy „a játékosnak nem szabad javítani a labda helyzetén, fekvésén, szándékolt beállásának vagy lendítésének területén.., eltávolítani, meghajlítani vagy eltörni bármit, ami nõvésben van vagy rögzített..”
Azonban van egy olyan döntés a 13-2/1, ami azt részletezi, hogy mit jelent a „beállás szabályos felvétele”. A játékosnak körülményekhez képest törekedni kell arra, hogy a játék vonalát, a labda helyzetét a lehetõ legkevésbé befolyásolja a beállás felvételekor. Ez esetben nincs büntetés, ha elhajlít egy kis facsemetét. Akkor viszont már lenne, hogy ha az elhajlított fára rálép, vagy az egyik ágat beakasztja egy másikba, hogy az ne zavarja a hátralendítését.
Bánfi Szilvia
A labda OB kerítés tövénél fekszik, ököl nagyságú kövekkel körülvéve.
Megjátszását a kerítés és a kövek is zavarják. A labda és a green között GUR van, amely zavarja a játékos beállását, a rendes játékirány szerinti ütéshez.
/1/ Az ábra szerint a labda egyértelmûen kint van (OB.def.2.bek), egy büntetõért az eredeti ütés helyérõl újra kell ütni. (27-1b)
/2/ Nem tudni, az ábra mennyire pontos, a jelzett oszlopok valóban olyan vastagok-e, stb. A bíró nem köteles mérõeszközt használni, a távolság és a pozíció megállapításához saját becslésére hagyatkozhat. (10-1b/1) A labda lehetett bent, de ha a bíró úgy ítélte meg, akkor bent volt. (34-2)
/3/ A játékos nem jogosult könnyítésre a kövek miatt, mert azok nem mesterséges tárgyak. Hacsak nincs vonatkozó helyi szabály.
/4/ De nem könnyíthet a kerítés miatt sem, mert az OB-határt képezõ tárgyak nem torlaszok és rögzítettnek tekintendõk (def.4.bek).
/5/ Viszont a kövek természeti tárgyak, és ha nincsenek beágyazódva a talajba, akkor laza akadálynak tekinthetõk (LI.def.1.bek), és elmozdíthatók. (23-1)
/6/ Ha a labda a kövek eltávolítása után megjátszható, akármilyen irányban, tehát nem kizárólag a green felé, akkor a beállást zavaró GUR miatt könnyítés igénybe vehetõ (25-1), és a legközelebbi könnyítési ponttól 1 ütõhosszon belül, de nem közelebb a lyukhoz, a játékos labdát ejthet. (25-1b/i) A könnyítés akkor is jogos, ha a játékos ezáltal egyúttal egy másik zavaró tényezõtõl, a kerítéstõl is megszabadul, (24-2b/6) A játékosnak joga van a labdát az eredetileg lehetséges
iránytól eltérõ irányba is megjátszani (25-1b/22), mondjuk a green felé.
/7/ Ha a labda a kövek eltávolítása után sem játszható meg, vagy a kövek nem is mozdíthatók (merthogy nem lazák), a játékosnak nincs joga a GUR miatti könnyítéshez, mert az nem vehetõ igénybe, ha az ütés a GUR-on kívüli egyéb tényezõ miatt amúgy is végrehajthatatlan lenne. (25-1Exc/a)
/8/ A játékosnak azonban joga van a labdát játszhatatlannak minõsíteni. (28) Ez esetben 1 büntetõért labdát ejthet (28/a) az eredeti ütés helyén, (28/c) a labdától két ütõhosszon belül, de nem közelebb a lyukhoz. Nem tudni, hogy van-e ilyen hely, mert a rajzon nem látszik a lyuk, de talán valahol a játékos jobb lába környékén. A (28/b) lehetõség nem alkalmazható, mert a labda és a zászló vonalában a labdát hátravinni csak játéktéren kívülre lehetne -- és persze a kerítésen is át kellene mászni.
/9/ Ha lehetséges volt a két ütõhosszon belüli (28/c) ejtés, akkor utána a GUR miatti könnyítés (25-1) is igénybe vehetõ, ha a zavaró tényezõ ott is fennáll, azaz pl. a játékosnak az építési területre kellene állnia, de nem könnyíthet, ha a GUR csak az ütésirányban fekszik. (25-1a)
Bánfi Szilvia
2008. június 20. Ha a labdát betapossuk...
A saját labda keresése közben a játékos segítõje (caddie) golfautóval a durva terepen véletlenül elgázolja a labdát és betapossa a talajba.
Az esetre a "Nyugalomban lévõ labda elmozdítása a játékos, társa, segítõje, vagy felszerelése által" szabály vonatkozik. (18- 2) A játékos egy büntetõt kap, és a labdát vissza kell helyeznie az eredeti helyére.
Ha a kocsikerék a labda eredeti helyét megváltoztatta, pl. a füvet letaposta, a földet ledöngölte, a labdát a legközelebbi olyan helyre kell helyezni, amely leginkább hasonlít az eredeti fekvéshez, de legfeljebb egy ütõhosszon belül, és nem közelebb a lyukhoz. (20-3b)
Jó, ha tudjuk:
- A keresés nem mentség. Csak akkor lenne az, ha vízakadály vizében, laza hordalékkal fedett akadályban, mesterséges építményben (torlasz), rendellenes talajviszonyok között kerestük (12-1) volna a labdát. De nem, az eset a rough-ban történt.
- Nem mentség az sem, hogy az elmozdítás nem volt szándékos. A véletlenség csak akkor mentõ körülmény, ha az elmozdulást labdakráter javítása (16-1c), távolságmérés (18-6), labda szabályos felvétele (20-1), szabályos helyezése, visszahelyezése (20-3a), laza hordalék eltávolítása a green-en (23-1), mozdítható mesterséges tárgy eltávolítása (24-1) okozta volna. Itt errõl szó sem volt.
- Arra sem hivatkozhatunk, hogy a labda voltaképpen nem is hagyta el a helyét, csak a tengerszint feletti magassága változott. Az elmozdulás iránya lényegtelen. (18-2/1)
- Azon a címen sem mentesülünk a büntetés alól, hogy a segítõ volt a tettes. Annak szabálytalanságaiért is a játékos felelõs. (18-2a)
Bodor Tibor
2008. május 16. Rendellenes talajviszonyok a gurítási vonalon
Ha a greenen kék festékkel körülrajzolt, javítási terület éktelenkedik, a rendellenes talajviszony miatt jogunk van a büntetés nélküli könnyítésre, ha az a greenen lévõ labdánk megjátszását zavarja. Nemcsak akkor, ha a labda a sérült területen belül van, hanem akkor is, ha a labda a green ép részén van, de a javítási terület a gurítási vonalon fekszik.
A játékos soha nem döntheti el, hogy mely talajviszony rendes, és mely nem, ha az nincs megjelölve. Erre csak a Versenybizottság, vagy a bíró jogosult. Vitatott helyzetben bírót kell hívni, vagy stroke play esetén, második labdát kell játszani.
A könnyítést nem kötelezõ igénybe venni. Hacsak a pálya kímélése érdekében helyi szabály elõ nem írja.
Nem választhatunk, hogy jobbra vagy balra vigyük ki a labdát a területrõl, vagy a terület mögül. A labdát mindig a legközelebbi könnyítési pontra kell helyezni.
A legközelebbi könnyítési pontnak nem kötelezõ a greenen belül lennie, lehet a pályán elvileg akárhol, csak akadályban nem. Gyakorlatilag leginkább az elõgreenen vagy a fairway-en fordulhat elõ. Ilyenkor a labdát nem ejteni, hanem helyezni kell.
Nem szabad a fairway-re esõ könnyítési pont helyett, másik irányban egy távolabbi, de a green-en lévõ könnyítési pontot keresni. A könnyítési pontok közül nem válogathatjuk ki a legelõnyösebbet, mindig a legközelebbit kell választani. Kivéve azt a rendkívüli helyzetet, amikor két pont éppen egyforma távolságra van...
A könnyítésnek teljesnek kell lennie. A javítási terület nem zavarhatja a gurítási vonalat, a labda fekvését, a lendítést, az ütést, és a beállást sem.
Ha a teljes könnyítés lehetetlen, szabad részleges könnyítést igénybe venni, a legközelebbi olyan pontról, ahol a rendellenesség még fennáll ugyan, de már legkevésbé zavar. Tipikusan ilyen helyzet, amikor a javítási terület, vagy területek valamelyike a gurítási vonalat mindig keresztezi.
Tilos részleges könnyítést választani, ha van lehetõség teljes könnyítésre. A könnyítés célja, hogy amennyire lehet, mentesítsen a zavaró hatás alól, nem pedig, hogy a legelõnyösebb helyzetet kiválogathassuk. Több javítási terület esetén a könnyítéseket nem szabad összevonni, hanem egyik területrõl a másikra haladva, egyenként, külön-külön kell alkalmazni.
Ha két javítási területrõl nincs kiút, mert az egyik könnyítési pontja a másikon van, és viszont, akkor - méltányossági alapon - kivételesen szabad olyan legközelebbi könnyítési pontot keresni, amely egyidejûleg mindkét zavaró tényezõ alól mentesít. A zavaró hatás kimérésekor nem a labda és a lyuk közötti egyenest, hanem a gurítási vonalat kell figyelembe venni, annak esetleges ívével, görbületével, kanyaraival.
Ha a könnyítést indokolatlanul vesszük igénybe, vagy nem a megfelelõ helyrõl játsszuk meg a labdát, vagy ejtjük, noha helyezni kellett volna, a büntetés két ütés, illetve szakaszvesztés. Stroke play esetén, ha a szabálytalanság jelentõs elõnyszerzéssel járt, a versenyzõ kizárható.
Bodor Tibor
2008. április 25. Újraütés az elütõterületrõl
A játékos kezdõütése nyomán, a labda sárga karókkal jelzett vízakadályba kerül. A vízpart és az elütõ közötti terep csak néhány méternyi, egyébként is elég barátságtalan, így a játékos azt a könnyítési lehetõséget választja, hogy a labdát újraüti az eredeti ütés helyérõl. Ez az elütõterületen van. A játékos új labdát tûz le, és a pecekrõl elüti. A versenyzõtársak szerint
ejtenie kellett volna.
A játékos szabályosan járt el.
Jogosan, a 26-1/a szabályt alkalmazta. Végrehajtására a 20-5/a vonatkozik. Eszerint az elütõhelyrõl leadott kezdõütés megismétlésekor a labda felpeckelhetõ, ráadásul az elütõterületen belül bárhol. Akár jelentõsen eltérve az eredeti ütés helyétõl, sõt, akár közelebb a lyukhoz. A
megismételt ütéskor a tee akkor is megengedett, ha az eredeti ütéshez nem használtuk. Mindez csak a kezdõ ütésre érvényes. A többi ütésnél az elütõhelynek már nincs kiemelt szerepe, rendes játéktérnek számít, ahol a labdát a green-en helyezni, másutt ejteni kell, de mindenütt a lehetõ legközelebb az eredeti ütés helyéhez.
2008. április 14. Állati lábnyom
Kérdés: Ha a homokbunkerban mély állati lábnyom van, vehetõ igénybe könnyítésbüntetés nélkül, ha a labda belegurul?
Válasz: NEM. Ha az az állat eléggé el nem ítélhetõ módon nem gereblyézte el a
nyomait, meg lehet róla a véleményünk, de a labdát onnan, és úgy kell megjátszanunk,
ahol és ahogy fekszik.
Illetve, minõsíthetjük játszhatatlannak. A kérdéses esetben a játékos 1 büntetõütés
ellenében felveheti a labdát, majd ejtheti vagy (a) az eredeti ütés helyén, vagy (b)
a zászló és a labda helyének vonalában hátrafelé de még a bunkeren belül, vagy (c) a
labda helyétõl mért két ütõhossz távolságon és a bunkeren belül, de nem közelebb a
lyukhoz.
2006. október 27. - Karók elmozdítása...
Melyik karó mozdítható, melyik nem - és mi a következménye, ha ezt nem tudjuk?
Gyakran hisszük, hogy minden karó mozdíthatatlan, vagy pont fordítva
azt, hogy mindegyik kihúzható. Pedig a helyzet nem ilyen egyértelmû.
A karók az általános szabályok szerint (mesterséges) zavaró tárgyak,
amelyek kivitelüktõl függõen vagy mozdíthatók, vagy nem. Helyi
szabállyal mozdíthatatlanná minõsíthetõk. Kivétel a határjelzõ karó,
amely definíció szerint se nem mozdítható, se nem zavaró tárgy.
/a/ A vízakadályt (hazard), javítási területet (ground under repair)
jelzõ karók jellemzõen mozdíthatók. Ha a beállást, lendítést, ütést
zavarja, ki lehet húzni. (24-1a) Figyelem! Az ütés után a karót vissza
kell tenni!
/b/ A facsemetéket támasztó karók általában nem mozdíthatók. Ha
akadályozza a játékot, élni lehet a mozdíthatatlan mûtárgyakra
vonatkozó könnyítéssel (free drop) - a labdát büntetés nélkül
ejthetjük, a legközelebbi könnyítési ponttól 1 ütõhosszon belül, de nem
közelebb a lukhoz. (24-2b)
/c/ A távolságjelzõ (distance marker) karók kivitelüktõl függõen vagy
mozdíthatók, vagy nem. Ha zavar, jogunk van ettõl függõen vagy (a)
kihúzására, vagy (b) könnyítésre. Figyelem! Igen gyakran, a helyi
szabályok ezeket a karókat mozdíthatatlannak minõsítik.
/d/ A pályahatárt jelzõ (out of bounds) karók szabály szerint
kötelezõen mindig rögzítettek (fixed), és nem is tekinthetõk zavaró
tárgynak (obstruction). Soha nem szabad kihúzni, vagy mellõle
könnyítést igénybe venni. Ha útban van, vagy úgy kell megjátszani a
labdát, ahogy van, vagy játszhatatlannak (ball unplayable)
minõsíthetjük - a labdát egy büntetõért ejthetjük, a labda helyétõl 2
ütõhosszon belül, de nem közelebb a lukhoz, vagy a zászló és a labda
vonalában hátrafelé akármilyen távol, vagy az eredeti elütés helyén.
(28.sz)
A jelzések védelmében, egyre inkább szokás helyi szabállyal
mozdíthatatlannak minõsíteni minden karót, akkor is, ha egyébként
mozdítható lenne. (33-8, 33-8/16) Ez esetben csak a könnyítés (free
drop) alkalmazható. Persze mindez nem vonatkozik a határjelzõ (ob)
karókra.
Mi van, ha mozdíthatatlan zavaró tárgyat elmozdítunk, vagy mozdítható
zavaró tárgyat nem mozdítunk el, hanem könnyítést alkalmazunk? Akkor
baj van. Mert mindenképpen szabályt sértünk.
(1) Játékos kihúzza a vízakadályt jelzõ karót, pedig helyi szabállyal
mozdíthatatlannak van minõsítve. A labda nincs az akadályban. Elvileg
könnyítést (24-2b) vehetett volna igénybe - helyette a karó kihúzásával
a labda környezetét javította (13-2, 13-2/15), amiért 2 büntetõ ütést
kap. Ha a labdát így üti meg, az ütés érvényes. A büntetés akkor is
jár, ha a labdát nem üti meg, a karót visszateszi, majd a könnyítést
alkalmazza.
(2) Játékos nem húzza ki a vízakadályt jelzõ karót, mert azt hiszi,
hogy mozdíthatatlan, valójában nincs érvényben ilyen helyi szabály. A
legközelebbi könnyítési ponttól 1 ütõhosszon belül labdát ejt. Elvileg
a karót (24-1a) ki kellett volna húznia - helyette a játékban lévõ
labdát szabálytalanul felvette (18-2a, 18-2a/3,4), amiért 1 büntetõ
ütést kap, és a labdát vissza kell tennie. Ezután a karót kihúzhatja,
és a labdát szabályosan megjátszhatja. Ha viszont a szabálytalanul
ejtett labdát nem teszi vissza, hanem onnan megüti, 2 büntetõ ütést kap
(18.sz), de a büntetések nem összegezõdnek, tehát ezt az elsõ helyett
is kapja.
Tehát: NEM
válogathatunk és nem találgathatunk! Ha valami mozdítható, akkor
mozdítani KELL. Ha pedig nem mozdítható, akkor TILOS elmozdítani, akkor
is, ha meg bírnánk tenni. Ha valamirõl nem dönthetõ el, vagy nem
ismerjük a vonatkozó helyi szabályt, tájékozódjunk. Ha mindezek után
kétségeink vannak, hívjunk bírót - mert ha rossz megoldást választunk,
a fenti büntetésekkel kell számolnunk.
Megjegyzések:
- A labda mozdíthatatlansága az elsõdleges szabály, minden mást, ami
szabályosan mozdítható, elõbb meg kell próbálni elmozdítani, és csak
végsõ esetben jöhet szóba, hogy nem a zavaró körülményt szüntetjük meg,
hanem a labdát visszük arrébb.
- A mozdíthatóság
szempontjából nem az számít, hogy egy adott játékos el bírja, akarja,
szeretné mozdítani, hanem az, hogy általában, egy átlagos játékos,
csapat által elmozdítható-e? A játékos nem minõsítheti a gereblyét
mozdíthatatlannak, mert jelentõs erõfeszítésébe kerülne lehajolni érte.
Ugyanakkor nem minõsítheti a facsemete karóját mozdíthatónak, mert el
tudja törni, és a kár szerinte nem jelentõs.
2006. szeptember 5. - Hogyan is szabályos? Mit tegyünk, ha nem tudunk dönteni.(25)
Sokszor
elõfordul, hogy akár a játékos nem tudja eldönteni, hogyan is folytassa
a játékot szabályosan, vagy akár a flight társak vitatkoznak azon, hogy
több szempont közül melyik adja a szabályos folytatás lehetõségét.
Ekkor segít stroke playben (persze ezzel együtt stablefordban) a 3-3-as
szabály a kétlabdás játékkal.
Az a tapasztalatom,
hogy a játékosok jelentõs részének ez a lehetõség a pályán nem ugrik
be. A másik részük használja ugyan, de csak nagyon kevesen használják
szabályosan! Mire gondolok:
A szabály úgy szól,
hogy amennyiben a játékos úgy dönt, két labdát játszik, ezt a szándékát
elõre be kell jelentenie. Tanácstalan a flight, bíró nincs a közelben,
a mögöttük lévõ flight lõtávolba került, ekkor a játékos közli, hogy
oké, játszik két labdát, csak hogy haladjanak. Eddig rendben is volna,
de a szabály szerint még egy dolgot ki kell jelentenie: azt, hogy
melyik labdát szeretné, ha beszámítana az eredményébe! Elõre meg kell
tehát tenni a téteket, sajnos nem lehet, hogy majd a jobbik labda
score-ját bevéssük, vagy ha a végén kiderül melyik volt szabályos, azt
beírjuk. Amennyiben nem jelenti be a játékos még az ütés elõtt azt is,
hogy melyik labda számítson, akkor a második labda nem számít, olyan
mintha nem is játszotta volna meg, nem lesz figyelembe véve. Azaz csak
az elsõ labda számít, és ha az súlyosan szabálytalan volt (pl. rossz
helyrõl ütötte a játékos, jelentõs elõnyt szerezve), akkor a játékos
akár ki is zárható a versenybõl!
Jelentsük tehát be,
hogy két labdát játszunk, és hogy mit szeretnénk, melyik számítson az
eredményünkbe! Négy dolog lehetséges ekkor:
- Mindkét labda szabályos volt, ilyenkor a megnevezett labda számít az eredménybe.
- Az általunk beszámítandónak megjelölt labda szabályos volt, a másik
nem, ilyenkor megint csak a megnevezett labda számít az eredménybe.
- Az általunk kijelölt labda szabálytalan volt, a másik szabályos, ekkor a másodikkal elért ütésszám számít.
- Mindkét labda szabálytalan volt, ekkor a versenybizottság döntése
alapján a kisebb szabálytalanságot hordozó labda ütésszáma számít az
eredménybe.
Mindegyik esetben az
ütésszámtól független a beszámítandó labda, azaz nem lehet azt mondani,
hogy nosza játszok két labdát, aztán amelyikkel kisebb lesz a score-om,
azt szeretném beszámítani!
A be nem számított labda score-ja, és az annak megjátszásával járó esetleges büntetõütések is semmisek lesznek.
A score kártya leadásával egy idõben a játékos köteles bejelenteni a
versenybizottságnak a kétlabdás játék tényét és a labdák megjátszásának
körülményeit, hogy a bizottság döntést hozhasson!
Jó játékot, és bátran
használják ezt a szabályt, sokkal könnyebben el lehet kerülni egy
kellemetlen, szabálytalan helyzetet (emellett engedéllyel, szabályosan
két labdát játszani dupla élvezet)!
2006. szeptember 4. - Javítás a labda fekvésén (24)
Ki
ne találta volna labdáját a gizgaz tövében, fairwayen földes, kikopott
részen, vagy nád, sövény aljában. Ki ne sóhajtott volna ekkor, hogy
miért is ilyen peches, majd gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy milyen
szabály alapján is lehetne jobb helyzetbe keveredni?
Az általános ajánlás
az lenne, hogy ha nem tudjuk biztosan mit is tegyünk/tehetünk a
labdával, inkább üssük azt úgy ahogy fekszik, illetve játsszunk két
labdát (3-3. szabály). (Persze kivétel például, ha kötelezõ free
dropunk van, errõl kötelezõ tudnunk, ezt a helyi szabályokban a pálya
közzé is teszi. Ilyen például a mostanság érvényes gödi helyi szabály
lista, ami szerint bizonyos újrafüvesített területekrõl kötelezõ
kidroppolnunk.)
A 2004-es máriavölgyi
Openen, amikor a játékos egy növény tövében találta a labdáját,
félrehajtotta a növényt, megbizonyosodott róla, hogy az valóban az õ
labdája, majd odahívott, hogy kaphat-e innen könnyítést? Szomorú lett,
amikor mondtam, hogy nemhogy könnyítést nem kaphat, hanem a labda
azonosítása után a növényt is vissza kell hajtania, különben a 13-as
szabály szerint javított a labdája fekvésén és kap 2 büntetõütést.
Mindenesetre legalább ez utóbbit megelõztük.
Nyilvánvaló ugye, hogy
a homok, föld, stb. alapértelmezésben nem minõsül laza akadálynak és
nem távolítható el a labda körül vagy útjából. Érdekesség, hogy van
viszont egy kivételes szituáció. Képzeljük el, hogy labdánk a
forgreenen, a green és egy bunker közt landol. Ekkor jön a játékostárs,
akinek a labdája a bunkerben fekszik, és ütésével beteríti homokkal a
labdánkat és környezetét. Nos ekkor van lehetõségünk eltávolítani az
odakerült homokot, hiszen jogosultak vagyunk ahhoz a
helyzethez/labdafekvéshez, amely helyzetbe az ütésünk eredményeképp
került a labda. (13-2/29.5 döntés.) De vigyázat! Amennyiben labdánk az
ütésünk során egy elõzõ játékos által a bunkerbõl kiütött homokkupac
közepébe keveredik, akkor nem távolíthatjuk el a homokot, mondván, hogy
annak normálisan ugye nem is kellene ott lenni!
Számtalanszor
elõfordul, hogy a pályán, fõleg akár a fairwayen, a labdánk a pázsit
kisebb-nagyobb hibás részén landol. Ekkor sajnos tudomásul kell venni,
hogy attól, hogy jót ütöttünk, még nem jár nekünk a hibátlan pázsiton
fekvõ labda helyzete. Attól, hogy egy golfpályán elvárható normális
esetben puha gyepnek kell lenni, attól még lehet ilyen balszerencsénk,
hogy az a hely nem minõsül felújítás alatt álló területnek. Azt is el
kell fogadni, hogy a greenfee befizetésével nem vásároltuk meg azt a
jogot is, hogy mindig makulátlan fûrõl üssünk.
Még egyszer: ha nem tudjuk pontosan mit is tegyünk, inkább játsszuk meg a labdánkat ahogy fekszik.
2006. augusztus 29. - A putting green buktatói...
A célterületen (putting green) mihez nyúlhatunk, és mihez nem?
(1) NEM érinthetjük meg a gurítás vonalát (line of putt)! (16-1a) Kivéve:
- ha laza természetes hulladékot távolítunk el onnan;
- ha mozdítható mesterséges tárgyat távolítunk el róla (24-1);
- távolság mérésekor (18-6);
- a labda felvétele során (16-1b);
- labdajelölõ eszköz lerakásakor (amit szabad belenyomni is a fûbe);
- régi luk helyének, vagy labdakráternek a javítása közben (16-1c);
- szabad a labda becélzásakor az ütõnket a labda elé tenni;
feltéve, hogy eközben nem gyakorolunk nyomást (press) a fûre.
Az érintés még véletlenül is tilos. A gurítás vonalára rálépni sem
szabad. Ha ez véletlenül történik, még megúszhatjuk, ha ezáltal nem
javítottunk a felületen; ellenkezõ esetben jár a 2 büntetõ. (16-1a/12)
Egyébként a green többi részéhez hozzáérhetünk: szabad letérdelni,
lehasalni, letehetjük az ütõt, támaszkodhatunk a tenyerünkre,
kézfejünkre. Figyelem! A luk maga is a gurítási vonalhoz tartozik,
tehát ahhoz sem szabad hozzáérni; sem kívül, sem belül. (16-1a/5)
(2) NEM tesztelhetjük a célterület (green) felületét! (16-1d) Tesztelésnek számít:
- a labda (szándékos) gurítása,
- vagy a felszín borzolása, kapirgálása.
Más nem. Tehát a tenyerünkkel megtapinthatjuk a füvet, hogy nedves-e?
(16-1d/4) Beletörölhetjük a labdát a fûbe. (16-1d/5) Nem számít
gurításnak, ha a labdát az ütõvel igazgatjuk vissza a helyére
(16-1d/3), amint az sem, ha a labdát véletlenül leejtjük. A játékból
kivont labda félreütése, vagy a tulajdonoshoz gurítása sem tesztelés.
(16-1d/1) Mindezektõl azonban célszerû tartózkodnunk, mert
félreértésekre adhatnak alkalmat.
(3) CSAK a régi lukak nyoma, és a labdanyomok javíthatók korlátozás nelkül. (16-1c)
- Nemcsak a saját, hanem más játékosok labdái által ütött krátereket is
javíthatjuk, akár a célterületen (green) van a labdánk, akár nincs.
- Ha eközben egy labdát vagy labdajelzõt véletlenül elmozdítunk, vissza
kell tenni, és nem kapunk büntetést, ha az elmozdítás közvetlenül e
javítás következménye. Egyébként egy büntetõ jár. (18-2a)
Tehát a régi lukat
betömõ gyepdugó, valamint a labdakráterek bárhol, bármikor javíthatók,
még a gurítás vonalán is, akár gurítás elõtt, akár utána. A gurítási
vonalon lévõ más hibához azonban nem nyúlhatunk; pl. alkalmi víz
(16-1a/1) harmat, dér (16-1a/3) víz a lukban (16-1a/4) sérült luk
(16-1a/6) eltávolított laza természetes hulladék, faág, makk után
maradó bemélyedés (16-1a/7) gomba (16-1a/15) korábbi stopli nyomok
(16-1a/16). Kivétel: A labda megállása után keletkezõ nem szándékos
sérülések a gurítási vonalon (pl. lábnyomok) helyreállíthatók
(16-1a/13), mert a játékosnak joga van az eredeti állapothoz.
(4) Bármilyen más sérülés NEM javítható, ha ez a játékost a luk megjátszásában segíthetné. (16-1c)
Tipikusan ilyenek a luk körüli stoplinyomok, amelyeknek eltüntetése
elõnyös helyzetet eredményzhetne, ezért nem javíthatók. (16-1c/4) De ha
a játékot (már) nem befolyásolja, bármilyen javítás megengedett.
(5) Mi a teendõ a LUK sérülése esetén? (16-1a/6)
- Ha a sérülés egyértelmûen labdakráter, a játékos kijavíthatja. (16-1c)
- Ha a sérülés nem labdanyom, de nem okozza a luk elõírt alakjának,
méretének, helyzetének fizikai megváltozását, akkor a játékosnak a luk
kijavítása nélkül folytatnia kell a játékot. Ha ilyenkor mégis hozzáér
a lukhoz, megsérti a (16-1a) szabályt.
- Ha a sérülés megváltoztatta a luk elõírt alakját, méretét, helyzetét,
a játékosnak értesítenie kell a Versenybizottságot, hogy a lukat
kijavíttassa. Ha az nem elérhetõ, a javítást a játékos is elvégezheti,
büntetõ nélkül. Ha van elérhetõ közelségben versenybizottsági tag, a
játékos a lukat nem javíthatja; ha mégis megteszi, megsérti a (16-1a)
szabályt.
Tipikus sérülést okoz,
amikor a zászlót kezelõ játékos a zászlórudat nem a luk fölött tartja,
hanem benne hagyja a lukban, sõt rá támaszkodik, és a labda
közeledtével hirtelen kirántja. A beszoruló zászlórúddal esetenként a
luk bélése is kijön, egyúttal megsértve, felpúposítva a gyepet is a luk
körül.
2006. augusztus 17. - Amikor a bíró is gondolkodóba esik (23)
Nemrégiben
Gödön bíráskodtam, ahol a pálya felújítása miatt jelenleg ideiglenes
helyi szabályok vannak érvényben, amik szerint bizonyos újrafüvesített
területeken lehet, sõt egyes területeken a fû védelme érdekében
kötelezõ büntetés nélkül kidroppolni az újrafüvesített zónából.
A kérdéses helyzet a
következõ volt: a játékos labdája a 11-es szakaszon pont ott ment a
vízbe, ahol a tó határán egy ilyen kötelezõen védendõ terület
helyezkedett el. Ekkor két lehetõség látszott:
1. A játékos a 26-os szabály szerint a labda röppályájának és a
vízakadály határának metszéspontjától a zászló vonalában hátrafelé
addig viszi a labdáját, amíg kikerül az újrafüvesített területrõl. Ez
evidens lehetõség.
2. A játékos ejti a labdáját a meghatározott vonalon, de még az
újrafüvesített területen, majd onnan kötelezõen kidroppol a
legközelebbi könnyítési pontnál.
Volt viszont két
komoly szempont, ami miatt nem volt mindegy, hogy milyen döntést hozok.
Az egyik az, hogy amíg az elsõ megoldásnál a játékos hátul, mély
roughban volt kénytelen ejteni, addig a második esetében a vízbõl, majd
a utána a felújítás alatti területrõl kidroppolás után a fairwayrõl
folytathatta a játékot. A másik kérdés, hogy ha az újrafüvesített
területrõl nem játszhat a játékos, akkor oda droppolhat-e egyáltalán,
különösen úgy, hogy utána jelentõsen elõnyösebb helyzetbe kerül???
Nos a rövid
tanácstalanságot megtörendõ az egyik flight társ javaslatát elfogadva a
játékos mindkét helyzet szerint, a 3-3. szabály alapján két labdával
folytatta a játékot (beszámítandó labdának a fairwayrõl játszottat
megjelölve), amíg én nyertem némi gondolkodási idõt és a játékosok
beérkezésének idejére a versenybizottság számára a következõ
állásfoglalást adtam a második lehetõséggel kapcsolatban:
Mindig jó
megközelítés, ha megnézzük, mi volt az adott szabály beiktatásának
célja. Ez esetben a kötelezõ kidroppolást azért írta elõ az érvényes
helyi szabály, hogy a játékosok az újrafüvesített területen lévõ labdát
ne játsszák meg, ütésükkel ne károsítsák a kérdéses területet. Miután
ez a cél nem sérült, illetve az újrafüvesített terület nem károsodott
azzal, hogy a játékos ott ejtette a labdáját, ezért megítélésem szerint
az újrafüvesített területen szabályosan droppolhatott a játékos (ezt
egyébként az érvényes alap szabályok sem tiltják), majd onnan a
fairwayre esõ legközelebbi könnyítési ponton történõ második (már free)
droppal szabályosan haladhatott tovább.
2006. augusztus 2. - Amikor a két ütõhossz majdnem négy is lehet...
NEM feltétlenül kell újraejteni a labdát, ha az túlgurul az ejtésre kijelölt területen.
Az ejtési (20-2a) szabály csak azt írja elõ, hogy a labdának az adott
területen belül kell talajt érnie, de nem kell ott is maradnia.
Továbbgurulhat, mégpedig az újraejtési (20-2c) szabály szerint
legfeljebb két ütõhossznyira attól a helytõl, ahol talajt ért. Ha az
egyébként szabályosan ejtett labda ennél messzebbre gurult, akkor
kötelezõ (20-2c/vi), ha nem, akkor viszont tilos (20-2c/1) újraejteni.
Maximálisan kedvezõ
esetben például egy oldalsó vízakadály szélétõl 2+2=4 ütõhossznyira,
egy mozdíthatatlan mesterséges tárgy mellõl 1+2=3 ütõhossznyira lévõ
labdát játszhatunk meg.
Vigyázzunk!
- TILOS az ejtést úgy végrehajtani, hogy a labda esését, gurulását
befolyásoljuk (1-2). Szándékosság esetén a versenybizottság a kizárást
is fontolóra veheti. Enyhébb esetben megúszhatjuk két büntetõvel.
- Tilos a labdát újraejteni, ha az ejtés szabályos volt. Sokan
tévedésbõl az ejtési területrõl csak épp hogy kiguruló labdát is
jóhiszemûen újraejtik. Ezzel azonban játékban lévõ labdát vesznek fel
(18-2a/i), amiért egy büntetõ járna, és a labdát vissza kellene tenni.
Persze nem teszik, hanem a szabálytalanul újraejtett labdával játszanak
tovább. Ezért viszont már két büntetõt kapnak (18-2a/3,4), és a lukat
ezzel a labdával kell befejezni.
2006. július 27. - Megjátszhatatlan labda újra megjátszhatatlan
Hencse, 14-es szakasz, par 5.
A szakasz teljes hosszában jobboldalt játékon kívüli terület húzódik.
Fehér karók jelzik, azok vonalában élõsövény, mögötte kerítés van. A
játékos labdája egyértelmûen a játéktéren belül van, de az ütést a
karó, mellesleg a sövény is akadályozza.
A játékos (okosan) úgy dönt, hogy a labdát megjátszhatatlannak
minõsíti; egy büntetõért, két ütõhosszon belül ejti a labdát, nem
közelebb a lukhoz, szabályosan, ám olyan ügyetlenül, hogy a labda
visszagurul a sövényhez, ismét megjátszhatatlan helyzetbe.
Kérdés: Újra ejtheti-e a labdát?
Válasz: NEM. Ha az ejtett labda megjátszhatatlan, de szabályos
helyzetbe kerül, (1) vagy onnan kell megjátszani, (2) vagy ismét
megjátszhatatlannak minõsíthetõ - ez esetben a 28. szabály lehetõségei
szerint ejthetünk - persze újabb egy büntetõ ütésért. (28/3)
Más lett volna a helyzet, ha például a labda közelebb gurul a lukhoz,
vagy a játéktéren kívülre kerül. Ilyenkor az ejtés szabálytalan, és nem
meg lehet, hanem meg kell ismételni. Büntetõ nélkül. (20-2c)
Figyelem!
- Sokan hiszik, hogy a sikertelen ejtés minden esetben büntetés nélkül
megismételhetõ, fõleg, ha hasonló, pláne azonos helyzet áll elõ, mint
amely miatt ejtettünk. De tévednek.
- Egyéb körülmények között (pl. építési terület, rendkívüli
talajviszonyok, mozdíthatatlan zavaró tárgy, vízakadály, elveszett
labda, stb.) ejtett labda is kerülhet ilyen megjátszhatatlan helyzetbe.
Emlékeztetõ: A játékos,
vízakadályon kívül a pályán bárhol, bármikor minõsítheti a játékban
lévõ labdáját megjátszhatatlannak, és ennek eldöntése kizárólag csakis
a játékos joga. (28) Ilyenkor egy büntetõütés ellenében felveheti a
labdát, majd ejtheti vagy (a) az eredeti ütés helyén, vagy (b) a zászló
és a labda helyének vonalában hátrafelé akármilyen távolságra, vagy (c)
a labda helyétõl számított két ütõhossz távolságon belül, de nem
közelebb a lukhoz.
2006. július 10. - Fák, csemeték és környékük
A
facsemetéket általában helyi szabállyal védik - elõírva a büntetõ ütés
nélküli labdaejtést, amit a mozdíthatatlan zavaró tárgyra (immovable
obstruction) vonatkozó eljárás (24-2b) szerint kell végrehajtani, noha
a csemete nem az. A pályakarbantartók érthetõen kímélni szeretnék a
frissen ültetett növényzetet.
Nem választhatunk,
hogy a lehetõséggel élni kívánunk-e, avagy sem. A labda helyzete
meghatározza a követendõ eljárást.
(1) A könnyítés KÖTELEZÕ, ha a beállással, hátralendítéssel vagy az ütéssel a növényt megsérthetnénk.
(2) Akkor is így kell eljárnunk, ha vízakadályban álló facsemete mellõl
akarunk ütni, ilyenkor azonban az akadályon belül kell a legközelebbi
könnyítési pontot megkeresni.
(3) Viszont TILOS a könnyítés, ha a növényt az ütés nem sértené meg,
vagy a növény csak a labdánk tervezett röptének van útjában. (Tessék
oldalirányba megjátszani a labdát!)
Mi tekintendõ facsemetének?
Ezt a helyi szabálynak kell egyértelmûen meghatároznia. Szokásosan a
következõ növények számítanak kímélendõnek:
/a/ a karóhoz kikötött husáng, illetve a karókkal megtámasztott növendék fa
/b/ a két ütõhossznál nem magasabb facsemete, akkor is, ha nincs kikarózva
Esetenként a szabály megadja a helyet, ahol ilyenek lehetnek. (A fa magasságát becsléssel állapítjuk meg.)
Példák és ellenpéldák.
(1) Hencse, 3-as és 4-es szakasz között zsenge fácskák állnak, elég
sûrûn. A játékos labdája az egyik tövéhez közel van. Tulajdonképpen
megüthetõ lenne, de a lendítés a fát megsérthetné. A játékosnak meg
kell keresnie azt a pontot, ahol a zavar (interference) már nem áll
fenn, de nincs közelebb a lukhoz (LKKP). Ettõl számított egy ütõhosszon
belül kell ejtenie a labdát, még mindig nem közelebb a lukhoz.
A játékos ejt, de most egy másik fa zavarja az ütését.
- Ha ez is csemete, akkor ehhez a fához, és a labda új helyzetéhez
képest megállapított új (LKKP) helyen, az elõzõhöz hasonló módon, ismét
(büntetõ nélkül) könnyítenie kell. (24-2b/9)
- Más a helyzet, ha a második fa már nem védett. Ilyenkor a játékos nem
könnyíthet. Rosszul járt, az elõbbi hely jobb lett volna. Mégsem tehet
mást - az elsõ könnyítésrõl nem mondhat le, mivel az kötelezõ,
ugyanakkor csak attól a zavartól kell, hogy mentesítse, amely miatt
igénybe vette (facsemete), a többire nem lehet tekintettel (24-2b/3).
Tehát vagy megüti a labdát ott, ahol van, ahogy tudja, vagy egy
büntetõért megjátszhatatlannak minõsíti.
(2) Máriavölgy, 14-es
és 15-ös szakasz között kisebb, nagyobb lombos fák állnak, amelyeknek
tövét széles körben vastagon fakéreggel takarták, a kört pedig tömzsi
fa cövekek szegélyezik. Helyi szabály ezekrõl is kötelezõ ingyen
labdaejtést ír elõ. Ugyanakkor fennáll a facsemeték védelme is.
- Ha a fa nem védett, elvileg akkor is lehetõségünk lenne az ingyen
ejtésre, ha a labda rajta van a fakéreg takarón, vagy a szegély zavarja
a megütését, vagy akár csak az ütéshez rá kell állnuk ezekre - mivel
szabály szerint ezek mozdíthatatlan zavaró tárgynak (immovable
obstruction) számítanak. A helyi szabály éppen azt mondja ki, hogy a
könnyítés itt nemcsak lehetõség, hanem kötelezõ.
- Ha az ütéstõl ráadásul az ilyen helyen álló facsemete is
megsérülhetne, akkor egyidejûleg kétféle zavaró tényezõ áll fenn.
Ilyenkor célszerû, hogy a fának legyen elsõbbsége, vagyis meg kell
keresnünk azt a legközelebbi könnyítési pontot, ahol a fát már nem
sértjük meg. Ha ezen a helyen a törmelék és a szegély az ütést nem
zavarja, akkor ott ejthetünk (egy ütõhossznyira, nem közelebb a
lukhoz). Ellenkezõ esetben ehhez képest meg kell keresnünk azt a másik
legközelebbi könnyítési pontot, ahol már ez a zavaró tényezõ sem áll
fenn, és ott ejthetünk (mint az elõbb).
(3) Bük, 1-es szakasz:
a jobbra megtörõ pálya mentén a törésnél többféle fa áll. A játékos
labdája mélyen az egyik fenyõ alá gurul - az alsó ágak miatt
megjátszhatatlan, ütõvel talán el sem érhetõ. A fa nem csemete. A
játékos a helyi szabályra hivatkozik: a fa alatti kéregdarabkák miatt
szerinte jogosult a könnyítésre, és a fa szélétõl egy ütõhossznyira
ejteni akar.
- NINCS joga hozzá. (24-2b/16) A könnyítéssel nem lehet élni, ha az
ütés a fennálló zavartól független egyéb ok miatt nyilvánvalóan
lehetetlen. Ilyenkor a megjátszhatatlan labdára vonatkozó szabály (28)
szerint kell eljárni. Ha a játékos a két ütõhosszon belüli ejtés
lehetõségét választja, akkor azt nem a fenyõ szélétõl, hanem a labdától
kell kimérnie.
- Jogosan hivatkozik a helyi szabályra, ha a labda a fától egyébként
megjátszható lenne, és a kéregdarabkákkal a fa tövét mesterségesen
takarták be. Azonban téved abban, hogy az egy ütõhosszat a fa szélétõl
számíthatja, mert a legközelebbi zavarmentes hely (LKKP)
megállapításához a fa nem, csakis a kéregtakaró vehetõ figyelembe.
- Mégsem alkalmazható a helyi szabály, ha a kéregdarabok magáról a
fáról hullottak le. Az ilyen fakéreg természetes anyag, és ha laza
(loose impediment), akkor eltávolítható az ütés útjából. De
labdaejtésrõl szó sem lehet.
(4) Máriavölgy, 7-es
szakasz: A pálya környékén több ültetett fa van, némelyikük egy, mások
több karóval megtámasztva. A játékos labdája úgy esik egy ilyen mellé,
hogy az ütést nem is a fa, hanem csak valamelyik karó zavarja. Kérdés,
vonatkoztatható-e a "facsemete szabály" a csemete karójára is? Ha nem,
akkor a karó kihúzható?
- A karó nem facsemete, hanem mesterséges zavaró tárgy (obstruction).
- A csemete karója ráadásul mozdíthatatlan (immovable). Ugyanis akkor
sem húzható ki, ha idõveszteség nélkül, ésszerû erõfeszítéssel képesek
lennénk rá, mert az elmozdítása kárt, sérülést okozhat. (Nem kell, hogy
okozzon, már az is elég, hogy okozhat!)
TEHÁT a karóra a mozdíthatatlan zavaró tárgy szabálya (24-2) érvényes.
(Mivel a facsemete szabály pontosan ennek az eljárását követi, a játék
szempontjából különbség gyakorlatilag nincs.)
2006. július 3. - Honnan mérjük az egy vagy két ütõhosszt?
Gyakran
vita tárgya, hogy honnan kell mérni azokat a bizonyos ütõhosszokat,
amin belül a labdát szabályosan ejthetjük. Az ejtésre, a referenciapont
és a legközelebbi könnyítési pont megállapítására külön szabályok
vonatkoznak - itt most csak az ütõhossz kimérésével foglalkozunk.
[I.] Honnan kell mérni az egy ütõhosszt? (Ilyenkor büntetõütés nélkül ejthetünk.)
(1) Rendellenes talajviszonyok (abnormal ground conditions) esetén... (25-1)
Vakondtúrás, tócsa, ürgelyuk, sár, friss vetés, stb. Ide tartozik még a
kék karókkal jelzett építési terület (ground under repair) is.
- Ha a labdát megtaláltuk: a labdához legközelebbi könnyítési ponttól. (25-1b)
- Ha nem találtuk meg: úgy kell tekinteni, mintha a labdát ott találtuk
volna meg, ahol a rendellenes talajviszonyok határát utoljára
keresztezte - vagyis az ehhez legközelebbi könnyítési ponttól. (25-1c)
(2) Idegen célterület (wrong putting green) esetén... (25-3)
Ha a labdánk nem annak a szakasznak a green-jére kerül, amelyet éppen megjátszunk.
- A labdához legközelebbi könnyítési ponttól.
(3) Mozdíthatatlan (mesterséges) zavaró tárgy (obstruction) esetén...
Épített út, pad, locsolófej, épület, villanyoszlop, annak minõsített karó, fa, stb.
- Ha a labdát megtaláltuk: a labdához legközelebbi könnyítési ponttól. (24-1)
- Ha nem találtuk meg: úgy kell tekinteni, mintha a labdát ott találtuk
volna meg, ahol a zavaró tárgy határát utoljára keresztezte - vagyis az
ehhez legközelebbi könnyítési ponttól. (24-3)
Tehát: MINDIG a
legközelebbi könnyítési ponttól - amit vagy a labdához, vagy ha
elveszett, a zavaró tényezõ határának keresztezési pontjához képest
kell megállapítani. NEM ahhoz képest, ahol a labda földet ért, ahol
utoljára láttuk, vagy ahol lennie kellene, ha megtalálnánk. Ejteni NEM
a könnyítési ponton kell, hanem az attól kimért egy ütõhosszon belül
lehet, de nem közelebb a lukhoz.
[II.] Honnan kell
mérni a két ütõhosszt? (Ilyenkor egy büntetõütésért ejthetünk.) Az
alábbiakban feltételezzük, hogy a rendelkezésre álló többféle szabályos
megoldás közül a játékos éppen ezt a lehetõséget választotta.
(4) Oldalsó vízakadály esetén...
- Ha a víz innensõ partján ejtünk: attól a ponttól, ahol a karók
vonalát a labda utoljára keresztezte. (26-1c/i)
- Ha a túlsó parton ejtünk: attól a ponttól, amely ugyanolyan
távolságra van a lyuktól, mint az innensõ parton lévõ keresztezési
pont, de amely a túlparti karók vonalán van. (26-1c/ii)
Tehát: MINDIG a karók vonalától. Azon belül attól a ponttól, ahol azt a
labda keresztezte. NEM a labdától, nem ahol csobbant, nem ahol
megtaláltuk, nem ahonnan kihalásztuk, nem a vízparttól, nem a rézsü
tetejétõl, nem a fairway szélétõl.
(5) Megjátszhatatlan labda esetén...
Erdõben, magas fûben, gödörben, bunkerban, fa alatt, bokorban, a magyar ugaron, stb.
- A labdától. (28-c)
Tehát: MINDIG csak a labdától. NEM onnan, ahol már megjátszható, nem
onnan, ahol a zavar megszünt. Ha két ütõn belül a helyzet változatlan,
újabb büntetõért újabb két ütõvel arrébb ejthetjük a labdát - vagy ha
tehetjük, eleve válasszunk ehelyett más lehetõséget.
Megjegyzések:
/a/ A labdát nem a kimért távolságra, hanem azon belül kell ejteni.
Tehát szabad pl. háromnegyed, fél, stb. ütõhossznyira is - ahol a fû
szebb.
/b/ Nem kötelezõ az ütõk vonalában ejteni. A referencia ponttól kimért
távolságon belüli, de a lyukhoz nem közelebbi helyek egy körcikken
helyezkednek el. Ezen a területen belül bárhol ejthetünk.
/c/ A kimért távolság nem hosszabbítható meg, ha a hely, ahova a labda
esne, nekünk nem tetszik, szabálytalan, vagy újabb zavaró körülmény
merülne fel. Ilyenkor vagy ejteni kell, és utána a vonatkozó másik
szabály szerint folytatni a játékot, vagy ne ezt a lehetõséget
válasszuk - esetenként nem is választhatjuk.
/d/ Emlékeztetõül: Valamilyen zavaró körülmény (interference) esetén
legközelebbi könnyítési pont (nearest point of relief) az a pont, amely
a labdához legközelebbi olyan helyen van a zavaró tényezõk legkülsõ
határán kívül, ahol a rendellenesség a beállást, lendítést, ütést már
éppen nem zavarja, de nincs közelebb a lukhoz, mint maga a labda volt.
(Def)
2006. június 28. - Ha a labda elmozdul...
Ha a labda véletlenül elmozdul, vagy elmozdítják...
A golfban rendszerint a labda az ütéstõl mozog, egyébként áll. Mégis
elõfordul, amikor elmozdul, elmozdítják, vagy el kell mozdítani. Más a
helyzet attól függõen, hogy micsoda, kicsoda, mikor, milyen mûvelet
közben, milyen szándékkal mozdította el. Most csak a leggyakoribb
esetekre térünk ki, amikor az elmozdítás nem szándékos.
(1) Ütés ELÕTT elmozduló labda
(a) Ha a labdát véletlenül megmozdítjuk...
Belebotlunk, rálépünk, megrúgjuk, felvesszük, ütõvel megütjük, ráhúzzuk
a kocsit, megérintjük, meglökjük, a környezetében próbaütést teszünk,
hozzányúlunk valamihez, vagy csinálunk valamit, és emiatt megmozdul,
stb.
Ha a labdát felvesszük, megmozdítjuk, szándékosan megérintjük, vagy
elmozdulását közvetve okozzuk - kivéve, ha más szabályok ezt egyébként
megengedik, EGY büntetõ ütést kapunk, és a labdát vissza kell tenni az
eredeti helyére. (18-2a)
NEM kapunk büntetést, ha a labda elmozdulását:
- a labda keresése, de csak vízakadály vízében, laza természetes
hulladékkal fedett akadályban, vagy rendellenes talajviszonyok között
(12-1)
- labdakráter javítása (16-1c)
- távolságmérés (18-6)
- laza (természetes) hulladék (loose impediment) eltávolítása (23-1)
- mozdítható (mesterséges) tárgy (movable obstruction) eltávolítása (24-1)
közvetve okozta, de a labdát ilyenkor is vissza kell helyezni.
Ha a labdát nem magunk, hanem a partnerünk, bármelyikünk segítõje
(caddie) vagy felszerelése mozdítja el, olyan, mintha saját magunk
tettük volna. (18-2a)
Figyelem! Számunkra a keresés csak a felsorolt helyeken mentõ
körülmény. A büntetés már a labda szándékos megérintéséért is jár,
kivéve a becélzást, mert akkor szabad a labdát az ütõnkkel megérinteni.
(b) Ha a labdát más mozdítja el...
NEM kapunk büntetést, ha az elmozdulást nem mi okoztuk, hanem:
- külsõ tényezõ (outside agency) (18-1)
- ellenfél, annak segítõje (caddie), vagy felszerelése (match play) (18-3)
- versenytárs, annak segítõje (caddie), vagy felszerelése (stroke play) (18-4)
- ütéstõl mozgó másik labda (18-5)
De a labdát vissza kell tenni az eredeti helyére.
MATCH play esetén:
Ha az ellenfél, vagy a segítõje, vagy bármelyikük felszerelése a mi
labdánkat megérinti, felemeli, elmozdítja, az ellenfél:
- egy ütés büntetést kap, ha ez nem a labda keresése közben történt (18-3b)
- mentesül a büntetés alól, ha ezt a labda keresése közben tette (18-3a)
- nyilván nem büntethetõ, ha a labdához a szabályok szerint, jogszerûen nyúlt (18-3).
Figyelem! Ellentétben a versenytárssal (fellow-competitor), aki stroke
versenyben a mi labdánk elmozdításáért soha nem kap büntetést, a match
játékban az ellenfél (opponent) kaphat, viszont ilyenkor a keresés,
számára minden esetben mentõ körülmény.
(c) Ha a labda csak úgy "magától" elmozdul...
Anélkül, hogy bárki hozzányúlna, vagy körülötte bármit is csinálna.
Enged a gravitációnak, és legurul a lejtõn, a fû elfárad alatta és
lekonyul, a szél arrébb fújja, az esõvíz odébb mossa, stb.
- Meg kell várnunk, amíg a labda megáll, és onnan kell megjátszani.
(14-5) Büntetés ilyenkor nincs. Nem szabad a mozgó labdát megütni, és
nem szabad az elmozduló labdát visszatenni.
Figyelem! A szél nem külsõ tényezõ (outside agency), tehát az általa
elfújt labda magától elmozdulónak tekintendõ. (18-1/12, 18-2a/7)
(d) Ha a labdát szabályosan felvesszük...
NEM számít elmozdításnak, ha a labdát felvesszük (20-1), helyezzük vagy
visszahelyezzük (20-3a), ahol, amikor és ahogyan a szabályok
megengedik, illetve elõírják.
(e) Ha a labdajelzõt mozdítjuk el...
Az elmozdítási tilalom, és a vele járó büntetések, illetve mentõ
körülmények a szabályosan felvett labda helyén lévõ jelzõre is
vonatkoznak. (18-6)
(2) Ütés KÖZBEN elmozduló labda
Ha becélzása (addressing) után a labda bármilyen okból, de nem az
ütéstõl elmozdul, a szabály szerint vélelmezni kell, hogy mi
mozdítottuk el. (18-2b)
Ezért mindenképpen kapunk EGY büntetõ ütést, továbbá:
- Ha a labda az ütés (hátralendítés) megkezdése után mozdult el, és az
ütést végrehajtottuk, akárhogyan sikerült, az ütés érvényes és számolni
kell.
- Ha az ütést nem hajtottuk végre (visszafogtuk, leállítottuk), akkor a
labdát vissza kell helyezni az eredeti helyére, és az ütés (minthogy
nem volt) nem számít.
NEM ez a szabály érvényes:
- Ha a labda még a becélzás elõtt mozdult el, akkor az ütés elõtt
elmozduló labdára vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, az
elmozdulás okától függõen.
- Ha a labda az ütéstõl (akár annak szelétõl) mozdult el, akkor büntetõ
nincs, de az ütés számít, és a labdát onnan kell megjátszani, ahol van.
- Ha a labdát nem rendes, hanem próbaütéssel mozdítjuk el, akkor a
próbaütés nem számít, de az egy büntetõ az elmozdításért jár, és a
labdát vissza kell tenni. (18-2a/20)
KÉT büntetõ (illetve
szakaszvesztés) a következménye, ha a fenti szabályokat nem tartjuk be.
Például, ha az ütés elõtt elmozdult labdát megütjük, anélkül, hogy
visszatettük volna. A büntetések nem összegezõdnek, ilyenkor az
elmozdításért járó egy büntetõt megússzuk.
2006. június 23. - Figyelmeztethetjük-e a játékostársat a szabálytalanságra?
Több
helyrõl kérdezték, hogy a játékos köteles-e figyelmeztetni a
játékostársat, ha az szabálytalanságot készül elkövetni, illetve az
ilyen figyelmeztetés tanácsadásnak számít-e?
NEM tanácsadás a
szabályok ismertetése, a játékos figyelmeztetése egy szabályra vagy
szabálytalanságra - érdektelen, hogy az ellenfél, a játékostárs, a
jegyzõ, a bíró, vagy egy nézõ teszi.
A szabálykönyv a definíciók között külön kiemeli: A szabályokra vonatkozó információ nem számít tanácsnak.
Azonban a játékos nem kötel
<< vissza a főoldalra
